Frankfurt, a meglepetések városa

Így hát, amikor az időm engedi utazom, felfedezek, eszem, pihenek, sétálok, élményt gyűjtök.

Így volt ez most Frankfurttal is, ahova amellett, hogy inspirációt gyűjteni mentem, a barátnőimmel találkoztam, ott hozott minket össze az élet 4 napra.

Előzetes kutatás nélkül már nem indulok el sose, mert mióta a gasztronómia ennyire központi kérdés, borzasztóan nyomaszt, hogy nehogy lemaradjak valamiről, mindent megkóstoljak, mindent lássak, legyen benne kávézó, sütiző, pékség, piac, étterem, tradicionális, trendi és még sorolhatnám. Ha bárki közületek foodie, vagy ezzel foglalkozik, pontosan tudja miről is beszélek.

Frankfurt első ránézésre nem kecsegtetett túl sok izgalommal, de aztán lássuk csak, van ott Michelin csillag, meg rengeteg török étterem, sok-sok tradicionális kávézó, azért azt is tudom, hogy Németország legsokszínűbb városa etnikailag, úgyhogy nagyon azért nem aggódtam. Talán, ami feltűnő, hogy sok a felhőkarcoló, amolyan Londonra emlékeztető Financial district módon, és már-már döbbenetes a nyugalom. Talán kicsit zavaró is, hogy mindenki olyan nagyon rendezett, nyugodt, tudja mi a dolga.

Elég sok minden fog meg egy városban, nagyon szeretem a művészeti negyedeket, és bár nem vagyok műértő, mert szent meggyőződésem, hogy származzon valami bármilyen korból, vagy készítse bárki is, a lényeg valahol mégiscsak az, hogy megszólít-e minket. (Hozzáteszem a borokról is ez a véleményem, de az talán nem is annyira ide tartozik, talán majd egy következő bejegyzésben…) Kicsi, szűk utcákba érve vettük észre, hogy kis csetreszes boltok érik egymást, galériákkal és design boltokkal váltakozva. Talán 2-3 utca az egész, de mindenhova betérek, ki tudja, hogy hol találok rá valamire, amit aztán nem tudok otthagyni, cserébe tutira nem fér be a bőröndömbe.

Ki kell emelnem, hogy vagy a konyhák vannak jól összerakva, vagy mindenhol elég ember dolgozik bennük, de akármekkora teltház is volt a teraszokon sosem vártunk sokat az ételekre, gyakorlatilag közvetlenül az italok után megérkeztek, ráadásul frissen.

Frankfurt mellett Mainz városát is meglátogattuk, ahol 3 meglepetés is ért, az egyik, hogy volt egy homokos strandjuk, a második, hogy volt egy olyan olasz étterem, aminek a belső design-ját Jamie’s is megirigyelte volna, és hogy volt egy olyan kávézó, aminek a belső design-ját meg én irigyeltem meg… de nagyon.

Utazáskor tudom, hogy azért mindig szempont a pénz, így teljesen őszinte leszek, Frankfurt nem olcsó, de messze nem a legdrágább város, nagyon klassz helyekkel, jó lehetőségekkel, evésre, ivásra, vásárlásra, művelődésre, ergo kikapcsolni.

És, hogy is volt? Jah, igen: élményt gyűjteni.